• Geológia-I.    (ásványtan + kõzettan)

• Geológia-II.   (történeti földtan + õslénytan)

• Geológia-III.  (alkalmazott földtan)

1. a., Kristálytan alaptörvényei, kristályrendszerek és osztályok. Triklin, monoklin, rombos rendszer osztályai és formái.

b., Ásványrendszerezés alapelvei. Terméselemek.
2. a., Fõtengelyes rendszerek és osztályok formákkal.

b., Szulfidok szerkezeti típusai, csoportosítása. Fémgazdag szulfidok, szulfidok egyes kén anionnal.
3. a., Szabályos kristályrendszer és osztályai, szabályos kristályformák. Ikertörvények példákkal.

b., Kettõs kéncsoportú szulfid szerkezetek, fémben szegény és nem fémes jellegü  szulfidok.
4. a., Kristályrácsok, kémiai kötések, Magnus-szabály, tömött illeszkedés. Ionrácsok osztályozása.

b., Oxidok és hidroxidok összefoglaló jellemzése. Egyszerü  oxidok: R₂O, RO, R₂O₃, RO₂.
5. a., Szilikát szerkezetei, típusok.

b., Összetett oxidok, hidroxidok és OH tartalmú oxidok.
6. a., Fémes rácsok általános jellemzése, szerkezeti típusai. Siklatás.

b., Nezoszilikátok.
7. a., Molekularácsok. Hasadás és keménység.

b., Szoroszilikátok jellemzése és ásványtípusai.
8. a., Izomorfia és polimorfia.

b., Inoszilikátok
9. a., A röntgen szerepe a kristálytani kutatásban.

b., Filloszilikátok.
10. a.,Törésmutató meghatározó módszerek, 2V mérés és számítása.

b., Földpátok.
11. a., Egy optikai tengelyü  kristályok. Sugár- és hullámfelület, indikatrix.

b., Földpátpótlók, szodalitfélék, szkapolitok, zeolitok.
12. a., Két optikai tengelyü kristályok. Sugár-és hullámfelület, indikatrixa. Optikai jelleg meghatározása. Segédlemezek.

b., Vízmentes és víztartalmú foszfátok, arzenátok, vanadátok.
13. a., A polarizációs mikroszkóp felépítése, interferenciaszín létrejötte.

b., Vízmentes és víztartalmú szulfátok, kromátok, volframátok, molibdátok.
14. a., Konoszkópos vizsgálatok, optikai jelleg meghatározása (szkiodrom felület).

b., Vízmentes, víztartalmú karbonátok, borátok, nitrátok.
15. a., Diszperzió, cirkulárpolárosság, pleokroizmus, piezo- és piroelektromosság, lumineszcencia.

b., Halogenidek, szerves vegyületek.

1. a) A meteoritok rendszerezése és összetétele

b) Eutektikumot alkotó rendszerek
2. a) A meteoritok származása és fejlõdése

b) Karbonátos kõzetek kontaktmetamorfózisa
3. a) A Föld szerkezete, a földmag összetétele

b) A mállás típusai, tényezõi, lefolyása, végtermékei
4. a) A Föld fizikai paramétereinek változásaa mélység és az összetétel függvényében

b) Óceánfenéki metamorfózis, nagynyomású és magashõmérsékletü övek
5. a) A földköpeny szerkezete, tagolása fontosabb jellemzõi

b) Alkáli kõzetek keletkezése (a fontosabb kõzetek-kõzetcsoportok jellemzése)
6. a) A mezoszféra és az aszteroszféra kémiai összetétele fázisátalakulásai

b) A metamorf fáciesek elve, az igen kisfokú metamorfózis jellemzése
7. a) A litoszféra általános jellemzése, az alsólitoszféra ásványi és kémiai összetétele

b) Az addiciós és kondenzációs polimerizáció szerepe az ásvány-, ill. a kõzetképzõdésben
8. a) Kontinentális kéreg

b) Korlátlanul elegyedõ kétösszetevõs rendszerek
9. a) Óceáni kéreg

b) Két- és háromösszetevõs rendszerek (KAlSi₂O₆-SiO₂; NaAlSiO₄-SiO₂), inkongruens olvadás
10. a) Szigetívek keletkezése és fejlõdése

b) kõzetsorozatok
11. a) A földkéreg fejlõdése (kéregfejlõdés különbözõ szakaszai)

b) A metamorf kõzetek szövete, polimetamorfózis, retrográd metamorfózis, diaftorézis
12. a) Mélyáramlási rendszerek és a magmatizmus kapcsolata

b) Agyagos kõzetek kontaktmetamorfózisa
13. a) Magmaképzõdés (magmaképzõdés a földtani szerkezet, környezet függvényében)

b) Terheléses-nagynyomású metamorfózis
14. a) A magma kémiai összetétele és szerkezete

b) A xenolitok és a ritkaföldfémek szerepe a magmás folyamatok értelmezésében
15. a) A magma szerkezetének, viszkozitásának és kristályosodási képességének változása a kémiai összetétel, valamint a hõmérséklet függvényében

b) Törmelékes üledékes kõzetek szöveti jellemzõi
16. a) A viszkozitás változása a kristályosodás folyamán a különbözõ összetételü olvadékokban

b) A ritkaföldfémek eloszlásának változása a felsõköpenyben és a földkéregben a földtani-magmaképzõdései, ill. magmakõzet-képzõdési folyamatok függvényében
17. a) Magmás kõzetképzõdési folyamatok, a magma és a környezet kölcsönhatása

b) A felsõasztenoszféra és az alsólitoszféra kémiai összetétele
18. a) A szubdukciós övekhez kapcsolódó gránitmagmatizmus

b) Az alsólitoszférából származó kõzetzárványok (xenolitok) fontosabb jellemzõi
19. a) A szubdukciós övekhez kapcsolódó andezites-dácitos-riolitos vulkanizmus

b) A rugalmas hullámok terjedési sebessége a köpenyben a nyomás-sürüség és az általános atomtömeg függvényében
20. a) A kõzetmetamorfózis általános jellemzése

b) A meteoritok szilárd fázisai arányának és egyes elegyrészek összetételének változása a kémiai jellem függvényében
21. a) A metamorf kõzetek ásványi összetételének változása a nyomás és a hõmérséklet függvényében

b) A földrengéshullámok fontosabb jellemzõi
22. a) A kristályospala-övek; az ásványfázisok elve

b) Alkálimagmatitok keletkezése
23. a) A riftesedéshez és a szubdukcióhoz kapcsolódó metamorfózis

b) Oxidációs fok, kõzetképzõdés
24. a) Üledékes kõzetképzõdés folyamatai: kõzettéválás (diagenezis)

b) Diramotermál-metamorfózis általános jellemzése
25. a) Üledékes kõzetek rendszere: vulkanoklasztitok jellemzése

b) Differenciáció, asszimiláció, anatexis migmatitosodás
26. a) Üledékes kõzetek rendszere: sziliciklasztos üledékek jellemzése

b) Kontaktmetamorfózis általános jellemzése
27. a) Üledékes kõzetek rendszere: karbonátos üledékek jellemzése

b) A magmás kõzetek szerkezete, szövete és ásványi összetétele (a kémiai összetétel, a megmerevedési-kristályosodási- mélység és a környezet függvényében)
28. a) Üledékes kõzetek rendszere: Nem-karbonátos vegyi és biogén eredetü üledékek jellemzése

b) Átmeneti köpeny-kéreg öv jellemzése (fázisátalakulások, ill. kõzetátalakulás folyamatok)

1. A kontinentális litoszféra kialakulása és fejlõdése az archaikumban.Archai lemeztektonika. Kérgfejlõdési ciklusok. A bioszféra, hidroszféra és atmoszféra kialakulása és egymásrahatása az archaikumban.
2. A kontinentális litoszféra fejlõdésének fõ jellemvonásai a proterozoikumban. Orogén övek, riftek,anorogén magmatitok, medencék. Az üledékképzõdés jellegének változása a proterozoikumban. Az atmoszféra és hidroszféra fejlõdése, éghajlatalakulás.
3. Laurusszia kialakulása. A Iapetus- és Tornquist-óceánok fejlõdéstörténete, a Brit- és Norvég Kaledonidák. Az éghajlat alakulása és kihalási események a paleozoikum elsõ felében..
4. A Prototethys-és az Urali-óceán fejlõdéstörténete. Pangea kialakulása. Az európai Varisztidák. A variszti elõtér fejlõdése a devon-perm szakaszban. Éghajlatalakulása és kihalási események a felsõpaleozoikumban.
5. Gondwana fejlõdéstörténete a felsõproterozoikumtól kezdõdõen. Feldarabolódás, az Indiai- és Atlanti-óceánok kialakulása. Kelet-afrikai riftrendszerek.
6. Pangeától a mai óceáni medencék kialakulásáig. Az óceáni medencék általános jellemvonásai. Áramlási rendszerek és hatásuk az élõvilág és az éghajlat fejlõdésére. Anoxikus és kihalási események a mezozoikumban és kainozoikumban.
7. A Tethys és részóceáni medencéinek mezozoós fejlõdése.Az Alpok és Kárpátok szerkezeti vázlata, áttekintõ fejlõdéstörténete.
8. Stabil Európa fejlõdése a mezozoikumban és kainozoikumban. Medencék és riftek. Típusterületek, típusszelvények, jellemzõ képzõdmények és fáciesük. Az éghajlat változásának fõ vonásai a triásztól a pleisztocénig.
9. A Paratethys. Medencék az Alp-kárpáti térségben. A Földközi-tenger. Orogén övek Kisázsiától a Himalájáig. Orogén övek a Cirkumpacifikumban.
10. A Tethys és részóceáni medencéinek kainozoós fejlõdése. Orogén övek a perimediterrán térségben (Maghrebidáktól a Tanus hegységig

1. A prekambrium élõvilága, különös tekintettel a kékalgákra és a Cnidariákra
2.  A kambrium élõvilága, különös tekintettel a Trilobitomorphákra és a Pyrrophytákra
3.  Az ordovicium élõvilága, különös tekintettel a Crinozoákra és a zöldalgákra
4.  A szilur élõvilága, különös tekintettel a Graptolithinákra és a Phaeophytákra
5.  A devon élõvilága, különös tekintettel a halszerûekre és a Rhyniopsidákra
6.  A karbon élõvilága, különös tekintettel a kétéltûekre és a Lycopsidákra
7.  A perm élõvilága, különös tekintettel a Brachiopodákra és a páfrányokra-magvas- páfrányokra
8.  A triász élõvilága, különös tekintettel a Synapsidákra és a Ginkgopsidákra
9.  A jura élõvilága, különös tekintettel a Cephalopodákra és a Cycadopsidákra
10.  A kréta élõvilága, különös tekintettel a hüllõkre és a Cycadeoidalesekre
11.  A paleocén-eocén élõvilága, különös tekintettel az Eutheriák fellendülésére és a Chrysophytákra
12.  Az oligocén élõvilága, különös tekintettel a Foraminiferákra és a Dicotyledonopsidákra
13.  A miocén élõvilága, különös tekintettel az Echinoideákra és a Rhodophytákra
14.  A pliocén élõvilága, különös tekintettel a kagylókra és a Monocotyledonopsidákra
15.  A pleisztocén élõvilága, különös tekintettel a csigákra és a Bryophytákra

A kiemelt állat- és növénycsoportok egész törzsfejlõdésének ismeretét megkívánjuk

Szénhidrogénföldtan:

1. A szénhidrogének (kõolaj, földgáz) anyaga. Járulékos elegyrészek.
2. Kõolajfajták, földgázfajták. Fizikai tulajdonságaik. Felhasználási területek.
3. A szénhidrogének keletkezése, vándorlása, felhalmozódása.
4. Anyakõzetek, tárolókõzetek. Teleptípusok. A telepek energetikai rendszerei.
5. Szénhidrogén kutatási módszerek (geokémiai, geofizikai, mélyfúrási). Felszíni geológiai térképezés, felszíni geofizika, kútgeofizika, mélyfúrási vizsgálatok.
6. Szénhidrogéntelepek, elõfordulások ábrázolása (mélyfúrási térképek, föltani szelvények).
7. A szénhidrogéntermelés módozatai (elsõdleges, másodlagos, harmadlagos). Termelõkút típusok (felszálló, segédgázos, mélyszivattyús).
8. A szénhidrogénkészletek számbavétele. Prognóziskészítés. Készletszámítás geológiai alapjai.
9. A szénhidrogénkészletek vázlatos eloszlása a Földön.
10. Szénhidrogének Magyarországon. Az ország legjelentõsebb szénhidrogén elõfordulása

Szilárd ásványi nyersanyagok földtana:

1. A bauxit ásványos összetétele. Lateritbauxitok jellemzése (összetétel, megjelenés, képzõdés). A föld nagy lateritbauxit elõfordulásai. A lateritbauxit kutatás alapelvei.
2. Karsztbauxitok jellemzése (ásványos összetétel, fácieselmélet, teleptípusok, geodinamikai és paleoklimatológiai vonatkozások). A Mediterrán övezet fontosabb karsztbauxittelepei.
3. A karsztbauxit kutatás alapelvei. A magyarországi bauxitelõfordulások ismertetése (rétegtani helyzet, teleptípus, illeszkedés a régió szerkezetfejlõdéséhez)
4. A bauxit, mint az aluminiumgyártás nyersanyaga (kutatástörténet, tímföldgyártás, ipari minõségi kategóriák, szennyezõk, nyomelemek, melléktermékek. A fõbb szennyezõk feldusulásának földtani okai).
5. A kõszén összetétele, keletkezése (a kõszén szerves és szervetlen elegyrészei, a kõszén mint üledékes kõzet, lápi környezetek, a szénülés folyamata, feltételei)
6. A kõszénkutatás alapelvei. Hazai kõszénelõfordulásaink ismertetése (rétegtani helyzet, teleptani jellemzõk, illeszkedés a régiók szerkezetfejlõdéséhez)
7. Üledékes vasércek, mangánércek és foszfáttelepek ( a szóban forgó elemek üledékes folyamatsorban való feldusulását meghatározó tényezõk, fõbb telepképzõdési környezetek, teleptípusok, néhány fontos elõfordulás felsorolása, felhasználás)
8. SiO2-alapu nyersanyagok (üveghomok, öntödei homok, diatomaföld, limno-opalitok; képzõdési környezeteik, a feldusulást elõidézõ földtani tényezõk, fontosabb hazai elõfordulások rétegtani helyzete teleptani jellemzése, minõségi kivánalmak, felhasználás)
9. Az üledékes folyamatsor nemesagyag telepei. Definiciók, minõségi kivánalmak,felhasználás. A feldusulást elõidézõ földtani tényezõk, hazai nemesagyag elõfordulásaink rétegtani helyzete, földtani környezete.
10. A Dunántúli középhegység bauxit- kõszén- és vegyesásványtelepeinek átfogó jellemzése (rétegtani helyzet, paleogeográfiai/paleodomborzati jelentõségük, kapcsolatuk a régió szerkezetfejlõdésével, esetleges paleoklimatikus vonatkozásaik).

Környezetföldtan:

1. A környezetföldtan tárgya, fõbb témakörei (példákkal illusztrálva)
2. Szennyezõanyagok fajtái, csoportositásuk, viselkedési sajátosságaik a felszín alatt.
3. A szennyezõdés terjedését szabályozó fõ folyamatok és ezek leirása, számitási lehetõségeik.
4. A környezeti állapotfelmérés célja, metodikája és módszerei.
5. 5.Az állapotfelmérés tervezése, a felmérés során nyert adatok feldolgozása és értelmezése.
6. Kárelháritás szükségességének megállapitása, kárelháritási (mentesitési) technológiák csoportositása, elõnyeik, hátrányaik.
7. Környezetföldtani (felmérés, mentesités) munkák dokumentációs követelményei, engedélyeztetési követelmények
8. A könyezeti hatásvizsgálat kialakulása, fogalmai, általános folyamata
9. A környezeti hatásvizsgálat hatlépcsõs modellje, módszerei, nemzetközi és hazai szabályozása
10. Hulladékelhelyezés (Dr Szabó I. tanár úr késõbb fogja megadni a részleteket)
11. A földtani természetvédelem kialakulása, mai helyzete, földtani alapszelvények, védett földtani értékek, jogi szabályozás.
A környezetvédelmi igazgatás rendszere, jogi szabályozás, a kármentesítési program.