I. A geológiai "általános müveltség" megvizsgálására irányuló kérdések
 

1.  A litoszféra anyaga és szerkezete, mozgásmódjai

• Az ásvány fogalma, az ásvány-világ osztályozása, tulajdonságok, geológiai jelentõsége.

• A kõzet fogalma, osztályozása, tulajdonságai, geológiai jelentõsége.

• A litoszféra kõzettani-geokémiai felépítése, helye a Föld-övek sorában, nagy-szerkezete és mozgásai (horizontális - lemeztektonika, vertikális - izosztázia). E mozgások jelentõsége.

• Magyarország nagyszerkezeti egységei és szerkezet-fejlõdésének fõszakaszai.

 

• A bazalt-vulkánosságról általában. A gabbróid és bazaltos kõzetek, ultrabázitok kõzettana, geokémiája általában. Az óceáni hátság (szpreding centrumok) kõzettani, szeizmológiai, vulkanológiai, morfológiai jellegei, hidrotermális jelenségei. Biológiai jelentõsége. Ofiolitok, kapcsolódó ércesedések, földtörténeti jelentõségük, paleogeográfiai jel.

• A szpreding és bizonyítása (mágneses anomáliák, "Glomar Challenger", etc.). A drift (kontinensvándorlás) fogalma, bizonyítása, jelentõsége (õsföldrajzi). Magyarországi ofiolitok ill. ilyen jellegü kõzetek (pl. Kõzegi-hegység-Vas-hegy, Darnó-hegy-Szarvaskõ-Meliáta takaró, etc.)

• Gránitosodás. Regionális metamorfózis, kontakt-metamorfózis. Az andezit-vulkanizmus jellegzetességei. Gránithoz, andezithez kapcsolódó ércesedések. A fanerozoikum nagyobb hegység-képzõdési ciklusai (fõleg Európa).

• A Tiszai-egység granitoid képzõdményei. Granitoidok és effuzivumaik kõzettana és geológiája. A szubdukciós övekhez kapcsolódó vulkanizmus kõzettani-geokémiai jellegzetességei.

• Földtörténeti idõszakok, korok, korszakok nevei. A réteg fogalma. Hordalék, üledék, diagenezis, üledékes kõet. A rétegzés fajtái, osztályozása, fáciestani jelentõsége. A települési törvény. A fácies fogalma.
• A hazai mezozoós képzõdmények rétegtani tagolásának legfontosabb módszerei, kor-jelzõ õsmaradványai.

 

• Töréses és plasztikus deformációk keletkezésének feltételei. Vetõk különféle fajtái, létrehozó mozgások, keletkezésük feltételei, árkos, rögös, pikkelyes szerkezetü  régiók kialakulása. Gyürt területek: redõk, redõk osztályozása, a palásság keletkezése, diszharmonikus redõzés, stb.

• Takarós szerkezetek kialakulása. Példa: Kárpátok, Bükk, Alpok, stb.

• Földrengések. Tektonika és üledékképzõdés kapcsolata. A medence-elemzés alapjai, módszerei, gyakorlati jelentõsége. A kõolaj-földtan alapjai.

• Pannon-medence kialakulása.

• A légkör jelen kémiai összetétele, és annak kialakulása a Föld története folyamán a Mars és Venus atmoszférájának összehasonlításával. Az oxigén és széndioxid körforgása. Az ózon keletkezése és jelentõsége. A légáramlások globális rendszere, légnyomási ölvek. Lemeztektonikai folyamatok hatása a légköri anyagok mennyiségére.

• A mállási folyamatok, és azok termékei (helyben maradt és elszállított). A talajok keletkezése és néhány típusa. Talaj és kõzet különbsége. Az õstalajok (paleoszólok).

• A bauxit keletkezése, települési viszonyai. A magyarországi bauxitok rétegtani helyzete és keletkezése. A paleoklimatológia módszerei: mállás/talaj klima-jelzõ, éghajlat-jelzõ üled. kõzetek (pl. bauxit, varvit, evaporit, kõszén, stb.), klima-jelzõ fossziliák: szárazföldön - gerincesek, makroflóra, palynológia, stb.

• A defláció jelentõsége. Eolikus üledékek (homok, lösz, etc.)

• Kvarter eolikus jelenségek Magyarországon.

• A jégárak és jégtakarók keletkezése, tulajdonságai, mozgása. Eróziós, szállító és szedimentációs jelentõsége. Glaciális üledékek és üledékes kõzetek. A jégkorszakok ciklicitása, annak okai. Jégtakarós és meleg korszakok a föld történetében.

• A jégsapkák megjelenésének okai.

• A Pannon-medence helyzete klimája és üledékei a kvarterban.

• A folyók tulajdonságai, áramlási viszonyai, osztályozása. Eróziós, szállító és szedimentációs jelentõsége. Ciklicitás vízhozamban (idõszaki, állandó, árvizek, stb.)

• A fluiviatilis üledékképzõdés, és a ciklicitás tükrözése az alluviális üledékes kõzeteken. Terrasz-képzõdés: okok, kronológiai jelentõség, stb. Példák hazai folyami üledékes kõzetekre. Környezetvédelmi vonatkozások.

• Permi és oligocén folyóvizi képzõdmények Magyarországon.

• A tavak keletkezési módjai és osztályozásuk. A tó-vizek kémiája, annak klimától függése. A tavak átszellõzése, vertikális áramlások kérdése. Élõvilág. Szedimentáció. Tavi üledékes kõzetek. A Pannon-tó. A Balaton. Környezetvédelmi vonatkozások.

• A Pannon-tó és feltöltõdésének modellje.

• Keletkezés feltételei, osztályozás. Áramlási viszonyok. Felszínalatti elbontás (mállás, oldás) és anyag-kiválás (pl. limonit, cseppkövek, etc.). Barlang-képzõdés. Források, hévizek, artézi víz, ásvány-vizek, oázisok. Hazai példák. Környezetvédelmi vonatkozások. Víz-szennyezések.

• Magyarországi karsztos területek és föltani felépítésük vázlata.

• A tengervíz sótartalma, gáz-tartalma, táp-anyag-tartalma (nutriensek), hõmérsékleti viszonyok vertikális és horizontális értelemben, a termoklin, fény-viszonyok. A tenger-víz mozgás-módjai: hullámzás és hatása az erózióra, szedimentációra, víz-tömeg-mozgás, felszini áramlási rendszerek, termohalin áramlások és azok szedimentológiai és biológiai jelentõsége. Áramlások divergenciája: hidegvíz-feltörések (up-wellings) és konvergenciája: melegvíz-leáramlások (downwellings). Mindezek biológiai és szedimentológiai jelentõsége. Tengerjárás (dagály-apály) oka, mértéke, szedimentációs jelentõsége. A tenger-szint hosszútávú változásai: transzgresszió, regresszió: okai, üteme, hatása a fáciesek megváltozására egy adott helyen.

• Ciklicitás a tenger-színt ingadozásában.

• Transz- és regressziós ciklusok a Dunántúli Középhegységi krétában.

• Meredek-, és sík-parti viszonyok. Mikrotidális és makrotidális partok. Sánc-sziget/laguna rendszerek, ridális lapály/esztuáriumi rendszerek. Delták: keletkezés, tipusai, üledék-képzõdés a fenti környezetben. Progradáció és retrogradáció. A part-fejlõdés menete. Környezetvédelmi szempontok. Hazai példák (mezo- és kainozóos). A delta szedimentáció szerepe a Pannon-medence késõ tercier földtörténetében.

• Klima és karbonát-lerakódás. Biogén és kemogén karbonát-szemcsék. Biogén zátonyok: képzõdési feltételek, fajtái, kora, stb. Zátonyok a földtörténeti múltban. Hazai példák. Szedimentáció a karbonátos selfen. Meszes homok és iszap diagenezise. Dolomitosodás. Ciklikus jelenségek. Parti szebhka képzõdmények.
• Karbonát platformok és rámpák a hazai triászban.

15.  Sziliciklasztos selfek, és a kontinentális lejtõ- abisszikus síkság üledékei

• Glaukonitos homokkõ fáciesek. Tengeri növények és az üledékképzõdés. Életnyomok.Turbiditek. Gravitációs tömegmozgások fajtái. Szubmarin törmelékkupok. Zagyárak keletkezése. A flis fogalma, képzõdése, tektonikai jelentõsége. Hazai példák.

• A gerecsei alsó kréta üledékképzõdés modellje.

• Messzes finomiszapok, kovás finom-iszapok, barna-agyag, vörös-agyag, Mn-gumók, etc. Biogén, terrigén, kozmogén szemcsék. A CCD és ACD fogalma, ingadozása, oka. A CCD és a szedimentáció.

• A mecseki és Dunántúli-középhegységi jura összehasonlítása.

• Fõbb élettájékok. Élelmi-láncok és piramisok. Palaökológia és marin-biológia. Az aktualizmus elve. Fõbb életformák az élettájékokhoz alkalmazkodva. Hazai példák.

• Az aktualizmus elvének alkalmazása egyes hazai oligocén és miocén formációk paleoökológiai elemzésében (pl. Tardi Agyag, Kiscelli Agyag, Törökbálinti Homokkõ, lajta-mészkõ-félék, Badeni Agyag, stb.).

• Az élet eredetének valószínõhipotézise. Proterozóos fossziliák, és a belõük levonható következtetések. A fotószintézis megjelenése. Elsõmetazoák. Az evolució fõbb lépcsõfokai a fanerozoikumban (elsõ édesvizi állatok, szárazföldre-lépés, etc.).

• A fosszilizáció módjai és elõfeltételei. A fossziliák jelentõsége a fácies-elemzésben és relativ földtörténeti korhatározásban.
• Fosszilia-tartalmú paleozoos képzõdmények Magyarországon.

19.  Vulkáni tevékenység módjai és vulkano-szedimentek. Hazai miocén és pliocén vulkanitok.

20.  A kõzetmetamorfózis jelensége, a metamorfitok osztályozása. A Tiszai-egység metamorf képzõdményei.
 

II. Egyénileg kialakított kérdések a vizsgázó szakdolgozatával kapcsolatos témakörökben