|
|
Terepgyakorat
1. nap
Verespatak
2003. október 20.
Bevezetés
Az
Érchegységben, Erdélyben van egy terület,
ahol már az õskor óta aktív bányászat
folyik. A Verespatak, Brad, Nagyág és Zalatna falvak által
határolt területet a köznyelvben aranynégyszögnek
is nevezik. Jelenleg a területen nem folyik intenzív bányászat,
azonban a területen még mindig jelentõs érckészletek
vannak, amit a kanadai Rosia Montana Gold Corporation (Gabriel
Resources Ltd.) tervez kitermelni.
A területen jelenleg igen intenzív kutatás folyik,
ezért úgy gondoltuk, érdemes lenne megnézni,
hogy néz ki, amikor egy területen komoly, nagy volumenû
exploráció történik. Az SC akadémiai
szponzora Dr. Molnár Ferenc felvette a kapcsolatot a kutatást
vezetõ geológussal Garry O'Conorral, aki pozítív
visszajelzést adott megkeresésünkre. A terepgyakorlatra
a SC 16 tagja, Dr Molnár Ferenc akadémiai szponzorunk
és Dr. Zelenka Tibor, ipari szponzorunk jött el.
Október
19. Utazás Budapest-Déva
Budapestrõl
október 19-én utaztunk Dévára Nagyváradon
és Bradon keresztül. Este a Dévai református
közösség vendégházában szálltunk
meg. Még aznap este ellátogatott hozzánk Szentesy
Cecília és Márton István, a Gabriel Resources
fõgeológusai, akik érdekes elõadást
tartottak a kutatás múltjáról, jelenérõl
és jövõjérõl. Õk ketten vezettek
minket a két nap, amíg a terepen voltunk és igen
sok érdekességet hallottunk tõlük a bányáról,
a kutatásról és a helyi emberekrõl. Utólag
is köszönet a sok segítségért.
Elméleti felkészülés a református vendégház
éttermében
Verespatak 2003 október 20.
Az
erdélyi érchegység (Verespatak és környéke)
neogén vulkanizmusához köthetõ Au-polimetallikus
és Au telluridos ércesedései
Az
erdélyi érchegység területén a neogén
vulkanizmus három fõ fázisban fejlõdött
ki a bádeni és a pleisztocén között.
A vulkanizmus elsõ fázisának bevezetõ szakaszát
riodácit-dácit tufák jellemzik. Az elsõ
fázis fõ tömegét mészalkáli
amfibol-piroxén dácitok és andezitek alkotják.
A magmás tevékenység fõleg explozív
jellegû volt, azonban két intruzív esemény
(14,8-11 Ma) is ismert Zaránd-Brad-Zalatna és Verespatak
környékén, illetve Déva-Brad-Verespatak térségében.
Az intruzív testek amfibol s piroxénandezitek, amelyekhez
diatréma breccsa kürtõk is kapcsolódnak.
A második magmás tevékenység kora 12,6-11
Ma év, fõleg kvarc-andezitek jellemzik. A vulkanizmus
központja Déva-Nagyág-Verespatak területre tehetõ.
Kisebb trachiandezit, mikrodiorit és abazaltos testek is jellmzõek
erre a fázisra.
A magmatizmus befejezõ fázisában alkáli
karakterû vulkanitok jellemzõek.
A magmatizmust a területen jellemzõ transztenziós
vetõrendszer generálta, amelyik kisebb pull-apart medencéket
hozott létre a Tisza-Géta terrénen. Az extenzió
miatt mély vetõrendszerek jöttek létre, amelyek
vezetõcsatornáivá váltak a magmáknak.
Az extenziós tektonikai rezsim megkönnyítette az
intrúziók és Cu-porfír rendszerek kialakulását.
A réz-porfír testek felett HS és LS típusú
epitermális rendszerek fejlõdtek ki, gazdag arany, ezüst
ércesedést létrehozva. Az aranyércesedés
genetikailag Au-polimetallikus és Au-telluridos. Az ércesedés
ÉNy-DK csapású zöldkövesedett, propilitesedett,
riodácit-andezit kürtõkben, breccsákban és
telérekban található. Az ércesedés
jellemzõ ásványai a kvarc, kalcit, barit, rodokrozit,
fakóércek, szulfosók, a pirit, a szafalerit, kalkopirit,
arzenopirit, galenit, antimonit.
A terület Au telluridos ércesedéseibõl fedezte
fel Kitaibel Pál 1778-ban a Tellúrt.
1. állomás Gabriel Resources kutatási központ
Reggeli után az igen magasan fekvõ Verespatakra utaztunk.
A cég központjában Verespatakon Garry O'Connor fogadott
minket teával és kávéval.
Garry O' Connor elõadást tart az Érchegység
geológiájáról
Miután felmelegedtünk, Garry elõadást tartott
nekünk a geológiai kutatásról és a
terület geológiájáról. Hallhattunk
még elõadásokat a területet kõzeteirõl,
jellegzetes ércesedésérõl és a területen
igen fajsúlyos környezeti kérdésekrõl.
A bányászat legnagyobb ellenzõi a zöldek.
A területen igen jelentõs környezetszennyezést
okoz és okozott az eddigi bányászat. A kutatást
vezetõ cég ígéretet tett, mind a korábbi,
mind a saját környzeti szennyezés eltûntetésére.
Az elõadások után megtekintettük az elõtérben
található kis kiállítást a falu történetérõl,
jövõjérõl és a régészeti
feltárások eredményeirõl.
2. állomás Cetate külfejtés
A vállalat kis terepjáróiba szálltunk és
felmentünk az elsõ külfejtésbe (Cetate). A cég
itt végzi a fõ kutatási tevékenységet.
A Román állam jelenleg is, jelentõs állami
szubvencióval, veszteségesen bányászatot
folytat ebben a bányában.
Terepi eligazítás. Fehér kalapban hátrébb
Szentesy Cecília, elõl Márton István. Az
elõadást Garry O'Connor tartja.
A román bányászat Verespatakon 2003 októberében.
A fekete kõzetek szerves anyag tartalmú meddõ breccsák
3. állomás Cetate külfejtés, agyagásványos
átalakulás
A feltárásban hatalmas, akár több centiméteres
nagyságot is elérõ hexagonális kvarckristályokat
tartalmazó változatos kovás-agyagásványos
átalakulást szenvedett dácitporfírt láttunk.
Hmmm. Chapter tagok munkában...
Agyagásványosodott dácitporfír hexagonális
kvarckristályokkal
4. állomás Cetate külfejtés, breccsa zóna
kvarc-adulár-pirit átalakulással
Dr. Zelenka Tibor egy szinte teljesen kovásodott breccsazónát
vesz szemügyre közelebbrõl
Breccsásodott, kovásodott dácitporfír tömb
Breccsás kovás dácitporfírban fennõtt
kvarc-pirit erek
Fennõtt kvarckristályok a kovás dácitporfírban
Pszeudorombikus "kristálytiszta" áttetszõ
adulárkristályok pirittel és illittel (fehér).
Az adulár két mérettartományban van jelen,
a finomabb szemcsés képezi a "szõnyeget".
Adulár kristályok (~3 mm képszélesség)
Magányos euhedrális piritkristályok. (~3 mm képszélesség)
5. álomás Crinic, diatréma pipe
A breccsák gyakran igen sötétek a magukkal hozott
nagy mennyiségû szerves anyagnak köszönhetõen.
A breccsák polimiktek, mind a vulkáni felépítménybõl,
mind a karbonátos és kristályos alaphegységbõl
található bennük klaszt. Meddõek, bár
gazdag pirithintés és adulárosodás jellemzi
a klasztokat. Továbhaladva a kis terepjárók ablakából
láthattuk a középkori tárók bejáratait,
amelyek igen nagy számban vannak a területen.
Panorámakép a Cetate külfejtésre a Crinic
külfejtésben
Polimikt szerves anyag tartalmú diatréma brecca pipe
6. állomás Crinic, a munkatarülettõl délre
A kis terepjárók ablakából láthattuk
a középkori tárók bejáratait, amelyek
igen nagy számban vannak a területen.
A jól kristályosodott táblás termésarany
igen gyakori volt a korábbi bányászat során.
A felvétel 2 cm-rõl készült. A képen
kátható termésarany az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Ásványtani Tanszékének
Ásványtárában látható.
Verespatak (Rosia Montana) a leghíresebb fennõtt termésarany
lelõhely. A fennõtt aranykristályok igen vékony
kalcitkristályokra ránõve jelennek meg. A képen
kátható termésarany kristályok az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Ásványtani Tanszékének
Ásványtárában látható.
Verespataki utolsó állomásunkon láthattunk
teljesen üde, át nem alakult dácitot is. A faluba
visszatérve láthatóak voltak a bányászat
miatt kiürített házak és az átköltöztetésre
váró templom is.
7. állomás Abrud (Abrudbánya), magraktár
Abrudbányán található a kutatást
vezetõ cég magraktára. Itt felezik meg a fúrómagokat,
majd geológusok leírják a fúrómagok
szöveti, ásványtani és szerkezeti sajátságait
(hatalmas adatbázist létrehozva). Ezek után a technikusoké
a terep, akik meghatározott szakaszonként átlagmintát
vesznek a fúrómagból. A mintákat megporítják,
egy meghatározott állandó mennyiséget kimérnek,
és azt 1400C hõmérsékleten kemencékben
megolvasztják. Az olvadék alján ólomregulusok
képzõdnek, amelyekbõl elpárologtatják
az ólmot, majd a megfelelõ királyvizes feltárások
után spektroszkópiai módszerekkel (pl:lángfotometria)
közvetlenül lehet kimutatni az arany, az ezüst és
a platinafémeket.
Fúrómagok fedolgozásra várva
Márton István egy mini számítógép
használatát ismerteti
Geokémiai vizsgálat. A fúrómag anyagának
porítása...
...egy meghatározott agyag bemérése...
...a por megolvasztása...
...az olvadék kiöntése és hûtése...
...a megüvegesedett a kõzetpor alján kiválik
az ólommal ötvözött arany ezüst és
platiana...
...az ólom lepárlása után csak apró
Au-Ag-PGE golyók maradnak vissza...
...hogy a legvégén királyvízes feltárás
után kimutassák mennyi is az adott fúrómadarab
aranykoncentrációja.
8. állomás Bucium (Bucsum) terület
Verespatakról
Bucsumra mentünk, ahol a cég szintén kutatást
folytat. A területen jelenleg nincs gazdaságosan kitermelhetõ
aranyérc, de ha Verespatakon beindul a bányászat
és az ércfeldolgozás, ez a terület is gazdaságosan
kitermelhetõvé válik.
A hosszú és kimerítõ terepi nap után
visszatértünk Dévára, ahol a cég meglepetéssel
szolgált nekünk és vacsorára megvendégeltek
bennünket a vendégház éttermébe.
Garry O'Connor bemutatja a Bucsum területet egy földtani térkép
segítségével
A Bucsum terület
Agyagásványosodott breccsa Bucsumon
A Konkordia, középkori bánya bejárata. Bucsum
|
|
