Csehországi terepgyakorlat- 2004. november  
 

Terepgyakorlat a Cseh- Masszívumba
2004. november 2-6.

1.nap. Budapest-Vlastejovice-Kutná Hora

Csapatunk az egyetem parkolójából indult két mikrobusszal. Egy benzinkifogyás okozta busztolás, és -behúzás ellenére gyorsan és gond nélkül haladtunk, így éppen pontosan érkeztünk a cseh vezetõinkkel megbeszélt találkozóra. Prof. Zdenek Pertold és Petr Drahota rövid bemutatkozás után már vezett is bennünket terepgyakorlatunk elsõ állomására.

Kezdeti problémák az egyik mikrobusszal

1.1. Vlastejovice- Ca és Fe szkarn

A Bohémiai-masszívumon három magas metamorf fokkal jellemezhetõ területen jelennek meg szkarnok: Moldanubicum, Saxothuringicum és Lugicum. (Szkarnok regionális és kontakt metamorf hatásra egyaránt képzõdhetnek.) A bohémiai-masszívum szkarnjainak képzõdéstörténete bizonytalan, mivel összetett és több lépcsõben lezajló metamorf hatások érték õket a variszkuszi regionális metamorfózis során, amely elfedte a korábbi folyamatok nyomait. A vizsgálotok alapján létezik egy kontakt metamorfózis jelenlétét is valószínûsítõ, és egy pusztán regionális metamorfózist feltételezõ elméletcsoport.
Vlastejovice Prágától nem messze, a Moldanubikum területén található. Jelentõs magnetit tartalma miatt ezeket a (vas)szkarnokat a 16. századtól 1965-ig bányászták. (A bánya jelenleg is üzemel, útépítéshez használatos kõzúzalékot állítanak elõ gránát-piroxén-szirtbõl.) Maga a szkarnos kifejlõdés több, pár száz méteres testben tanulmányozható, amelyek két-csillámú, turmalin tartalmú ortogneiszben, és két-csillámú paragneiszben jelennek meg. Ez a régió egyik legösszetettebb felépítésû szkarnja. A szkarnhoz kapcsolódóan kisebb amfibolit, kvarcit és ritkán eklogit testeket, valamint a kései metamorf eseményekhez köthetõ milonitos zónákat és kisebb ereket is meg lehet figyelni:
- cpx-epidot-grandit-fluorapatit-kalcit-kvarc erek
- pegmatitok (amfibol-, biotit-, fluorit-tartalmú)
- monomineralikus kalcit és kvarc erek
- kvarc-prehnit-apofillit
- antimon tartalmú ércesedés a milonitos zónában (fõként: pirittel, kalkopirittel, antimonnal, Fe-gazdag szfalerittel)
A szkarn test külsõ része kvarcot és földpátot tartalmaz a tipikus OH-tartalmú szkarn ásványok mellett.
Ásványos összetételét tekintve a piroxén a diopszid-hedenbergit sorozatba tartozik. A gránát Mn és Mg tartalma általában nagyon alacsony, valamint több generációs a képzõdése: az I-III. generáció a szkarn belsõ részén jelenik meg, grosszulár-andraditos (F-gazdagodott) összetételûek, emelkedett Sn, Sc és Y tartalommal; A IV-V. gránát-generáció epidottal együtt jelenik meg a szkarntest külsõ régiójában. Termobarometriai számítások alapján a fõ regionális metamorf esemény 700 °C-on és 6,5 kbar nyomáson mehetett végbe, míg a retrográd körülményekre 550 °C-os és 4,5 kbaros értéket kaptak.

A Vlastejovice szkarnos kifejlõdését feltáró egyik kõfejtõ. Az elõtérben Prof. Zdenek Pertold látható.

Antimon-ércesedést hordozó milonitos kõzettest.

Amfibolpegmatit a szkarnos kõzettestbõl.


A kõfejtõ látogatása során a fent említett kifejlõdések nagy részét szemügyre tudtuk venni, meg tudtuk kalapálni, és cseh kollégáink szívesen elegyedtek velünk szakmai vitákba. Az SC kõzetgyûjteményét sikerült szép kézipéldányokkal gyarapítani, melyek a kiállításba is bekerültek.


Polírozott kõzetpéldányok a szkarn különféle kifejlõdéseibõl

A szkarn-lelõhely után Kutná Horába vezetett utunk, ahol elsõ szálláshelyünk is volt. Miután elfoglaltuk szobáinkat, meglátogattuk a várban lévõ történelmi kiállítást. Itt megismerkedhettünk a város és az ezzel szorosan összefonódó bányászat történetével. Esténket cseh ételekkel és sörök fogyásztásával és beszélgetéssel töltöttük, majd sokáig sétáltunk a hangulatos középkori óvárosban.



Kutná Hora hangulatos óvárosa