Terepgyakorlat a Cseh-Masszívumba
2004. november 2-6.

2.nap. Kutná Hora-Jílové-Mokrsko-Pribram

Második napunk reggelén rövid autózás után értük el a városon kívül lévõ régi meddõhányokat. Itt vezetõink megismertettek bennünket a régió földtani felépítésével és a helyi ércesedés sajátosságaival. Ezután rövid gyûjtés révén közelebbrõl is megvizsgálhattuk a bányászat tárgyát képezõ kõzeteket, érceket.

2.1. Kutná Hora - középkori meddõhányók

...a beszámoló írása folyamat alatt...

2.2. Jílové - mezotermális aranyércesedés

A meddõhányókat elhagyva mintegy órás kocsiút után érkeztünk Jílovébe, mely a középkorban arany bányászatáról híres város volt. Fénykora a 14. századra tehetõ. A kisvárosban elõször a helyi múzeumot néztünk meg, ahol a helyi ércesedés szakértõje Dr. Morávek ismertette a térség geológiáját. A kiállítás értékes arany-gyûjteményt is tartalmaz. A kiállítás megtekintése után egy középkori szûk táróba mentünk, majd egy felszíni meddõhányót vizsgáltunk meg.
A város a 65 km hosszú, 1-6 km széles Jílové övben fekszik, mely neoproterozós vulkáni (metabazalt, metariolit, trachiandezit), szubvulkáni (metagránit, metatonalit, metagagró) és vulkanoszediment kõzetekbõl áll. Az összletet pirites, szerves szénben gazdag tufitos pala fedi. A Jílové öv kõzeteibe számos variszkuszi dyke nyomult, és a komplexumot többszöri metamorfózis és hidrotermás hatás érte:
– Neoproterozós óceánaljzati metamorfózis és hidrotermás átalakítás.
– Kadomi alacsony és közepes hõmérsékletû regionális metamorfózis
(zöldpala- amfibolit fácies).
– Variszkuszi termális metamorfózis
A Jílové övben hat Au-tartalmú ércesedést sikerült elkülöníteni: karbonátos, kvarc-, kvarc-szulfid-, színesfém-, arany-gazdag- és kalcitos-ásványosodás. Az arany ércesedés nagy része a Jílové öv északi részéhez kötõdik.
Az ércesedés három szerkezeti formában jelenik meg:
– Töréses zónákban feltolódásokhoz kötõdõen (csapása ÉÉK-DDNy, dõlése pedig 30-50o DK-nek) telérekben. A telér rendszer 4-7 km hosszú és az ércesedés 400 m mélységig terjed. A telérek vastagsága a néhány tíz cm-tõl 1-2 m-ig terjed. Arany tartalmuk 3-10 g/t.
– ÉÉK-DDNy és ÉNyNy-DKK lefutású telérek (diorit, lamprofír) mentén stokverkes kifejlõdésben. A stokverkek szélessége 2-10 m. Arany tartalmuk 2-4 g/t.
– A szubvulkáni metagránitban szabálytalan alakú stokverkek formájában. Ezek vastagsága 20 m körüli és 12 g/t az arany tartalmuk.

Szakmai vita az egyik Jilové melletti meddõhányón

2.3. Mokrsko - aranyércesedés

Következõ állomásunk a szintén a Jílové övben elhelyezkedõ Mokrsko-West aranyércesedés volt. Ezen a területen korai bányászatról nem tudunk, a telepet csupán a 20. század második felében fedezték fel. Bár a felszínközeli ércesedés az ország jelenleg legigéretesebb Au-elõfordulása, kitermelését nem engedélyezték.
Az ércesedés a variszkuszi granitoidokat szelõ telérekhez-erezésekhez kötõdik. Az erezéseket több csoportra oszthatjuk:
– Korai scheelit-ércesedés
– Au-szegény, 1 m vastagságot elérõ kvarc-telérek. Ezek helyenként molibdenit-, arzenopirit-,
pirrhotin- tartalmúak, melyhez 0,5 g/t arany is társulhat.
– Au-gazdag legfeljebb mm-vastag kvarc-tartalmú hajszálerek. Ezekben 30 g/t arany-
koncentrációt is mértek
Az ércesedés vizsgálata érdekében intenzív fúrási kutatásokat végeztek (114 fúrás 19900 m össz hosszúsággal) és 1600 m össz hosszúságú vágatokat is hajtottak. A telep felsõ és középsõ szintjén (felsõ 500 méter) a kõzettest átlagosan 1,5-2 g/t, míg az ez alatti szint 1 g/t-nál kevesebb Au-tartalmat mutat. Geokémiai vizsgálatok alapján az Au-gazdag ércesedést jelentõs Bi-, As-, Fe-, Mo- és Te- dúsulás is jellemzi.
A kutatóvágatok meddõhányóin keresgéltünk, és bár sajnos hamar ránk sötétedett, így is sikerült néhány jellegzetes teléres ércet találnunk, melyek néhol fennõtt arzenopirit és molibdenit kristályokat is tartalmaznak. Sokan fogadkoztak, hogy visszajönnek még termés-arany keresésére.
Estére Pribram városába érkeztünk, és egy apartmanban töltöttük éjszakánkat.